A borsodi pindúr pandúrok

2020. febr. 19. • #sztoriszerda

Tomi 2018 óta jár a borsodi gyerekekhez játszani, tanulni ❤️

“Az egyik kedvenc InDaStory-m egy perei családhoz kapcsolódik, akik három bűbáj kislányt nevelnek egy romos, szoba-konyha házban. Első találkozásom a lányokkal még 2018-ban, az első InDaHouse-os hétvégém alkalmával történt.

Egy hűvös, januári szombat délután megérkeztünk a család házához. Előtte már sokat hallottam a három lányról a többi önkéntestől, a sok vicces történet után már én is nagyon vártam, hogy találkozzam velük. Az udvarra lépve azonban picit kételkedni kezdtem, a rossz állapotban lévő épület nem igazán ígért sok jót. Az anyuka már várt ránk az ajtóban, kedvesen üdvözölt minket, betessékelt a szobába, miközben elmesélte, hogy nemrég végzett a mosással. A félig homályos helyiségben egy nagy fémkályhában pattogott a tűz és finom öblítő illat áradt a levegőben. A kopott szekrény és a rozoga ágyak között kifeszített szárítózsinegen apró, rózsaszín és lila, lepke- és pónimintás ruhácskák és zoknik lógtak.

Ebbe a virágillatos, színes álomba csöppenve álltam a szoba közepén, mikor hirtelen előbukkant három kis fejecske a földre állított ruhaszárító mögül. Megjelentek a pandúrok. Már nagyon vártak minket, lesből támadtak ránk és mint a villám, kipakolták az összes játékot a nálunk lévő zsákokból. Nevetnem kellett, mert úgy éreztem magam, mint egy rajzfilmben; egy színes-szagos mese szoba közepén, ahol én voltam az óriás, körülöttem pedig ott keringett Sziporka, Csuporka és Puszedli. “