Köszi Jancsi!

Jancsi 4 éve jár az InDaHouse-ba. Tegnap írt Messengeren, hogy szeretne segíteni nekünk felújítani a fügödi házunkat, ahol szerdán már gyerektábor lesz, így ma egész nap velünk dolgozott, az InDaHouse önkénteseként. Vizet szerelt, gipszkartonozott, festett.
Tavaly nyáron felvetette, hogy szeretné behozni a lemaradását, ami egy régi szembalesete miatt alakult ki: 2 évvel idősebb volt az osztálytársainál és 17 évesen fejezte volna be az általános iskolát. Ő azonban tovább is szeretne tanulni, ezért fel akarta gyorsítani az eseményeket. A segítségünkkel beiratkozott a dr. Ámbédkar Iskolába, ahol egy év alatt be tudta fejezni a 7. és a 8. osztályt.
Rengeteget tanult, amiben az önkénteseink voltak a segítségére: volt, aki a miskolci plázákban tanult vele iskola után, voltak, akik hosszú-hosszú órákon át tanultak vele telefonon és online a karantén alatt, sőt, azóta is, mert Jancsi a nyáron sem pihen, mert tudja, hogy az érettségihez nagyon sokat kell még tanulnia. Nemrég a Műszaki Egyetemen volt tanulmányi kiránduláson, és most elhatározta, hogy mérnök lesz.

Józsika és az Online Tanulás Hőse Díj

A karantén alatt önkénteseink telefonon/online tanultak az InDaHouse-ba járó gyerekekkel. Józsikával

Kinga tanult és a tanév végén jelölte az Online Tanulás Hőse Díjra.
“Az elmúlt három hónapban erején felül küzdött meg a feladatokkal. Nagyon messziről indult, a betűk nagyrészét nem ismerte, de a rengeteg energiának köszönhetően, amit közösen befektettünk, már rövidebb szavakat képes segítséggel elolvasni. Matematikából önállóan tud tízesátlápéses kivonásokat végezni. De amire még büszkébb vagyok, hogy sokszor 2-3 órán keresztül is kitartóan végezte a feladatokat. Ugyan sokszor küzdöttünk egymással, amikor nem volt kedve a tanuláshoz, de a pozitív visszajelzések a tanárnőtől még az ilyen nehéz pillanatokban is ösztönözték.
Egy nagyon nehéz és küzdelmes időszakon vagyunk túl, de hatalmas eredményeket ért el, amiért szerintem megérdemli a díjat.”
Józsika végtelenül büszke volt, amikor átvehette az oklevelet és a kupát, amit azért kapott, mert nap, mint nap legyőzte önmagát a karantén alatt.

Vettünk egy házat Fügödön, Encs egyik cigánytelepén!

Hetek óta keressük a szavakat, hogy hogyan meséljük el nektek, ami történt:
𝐕𝐞𝐭𝐭𝐮̈𝐧𝐤 𝐞𝐠𝐲 𝐡𝐚́𝐳𝐚𝐭 𝐅𝐮̈𝐠𝐨̈𝐝𝐨̈𝐧, 𝐄𝐧𝐜𝐬 𝐞𝐠𝐲𝐢𝐤 𝐜𝐢𝐠𝐚́𝐧𝐲𝐭𝐞𝐥𝐞𝐩𝐞́𝐧!
Az InDaHouse kezdete óta az volt a célunk, hogy egy napon a fügödi gyerekeket is bevonjuk a programba. Ha most nem jött volna egy lehetőség a ház vásárlásra, akkor fogalmunk sincs, hogy magunktól ki mertük volna-e jelenteni valaha, hogy készen állunk, belevágunk.
Az InDaHouse 110 gyerekkel dolgozik jelenleg, amihez több, mint 100 önkéntesre van szükség. Szeptembertől szeretnénk felvenni a várólistás gyerekeket a tanodába és a nemrég született kisbabákat a koragyerekkori programba, ami már önmagában 130 gyereket jelent. És akkor ott van Fügöd: 200 gyerek! 200 olyan gyerek, akiről lemond a rendszer, lemond az állam. Akiknek már az is késő lenne, ha tegnap kezdtünk volna el foglalkozni velük. Először az 5 évesekkel fogunk dolgozni. De ők is 27-en vannak. Velük együtt, ha sikerül legyőzni az akadályokat, 160 főre fog nőni az általunk elért és támogatott gyerekek száma.
Mindez azonban iszonyú nagy elvárásokat támaszt a szervezetünkkel kapcsolatban:
– Egy hétvégéhez 18 utazó önkéntesre lesz szükség.
– Az elszállásolásukat meg tudjuk oldani.
– A képzésüket, szakmai támogatásukat meg tudjuk oldani.
– Az utaztatásukat akkor tudjuk megoldani, ha nyerünk a Civil Falu pályázaton még egy kisbuszt amellé, amit vállalati támogatásokból meg tudtunk venni nemrég. (A régi kisbuszunk sajnos már nagyon rossz állapotban van.)
Mindehhez viszont legesleginkább önkéntesekre van szükségünk.
– Olyanokra, akik kéthavonta 1 hétvégét a gyerekek tanításával töltenek Hernádszentandráson vagy Fügödön.
– Olyanokra, akik segítik a középiskolás gyerekeinket online vagy telefonon keresztül elsajátítani a tananyagot.
– Olyanokra, akik személyre szabott feladatlapokat írnak hétről hétre, a világ bármely pontjáról.
Az InDaHouse évről évre rengeteget fejlődik. Hol van már az az időszak, amikor egy szénnel fűthető kis teremben foglalkoztunk a gyerekekkel Perén?! Ma már egy csodálatos, általunk épített házban vagyunk, minden önkéntes munka úgy van kitalálva, hogy az összeegyeztethető legyen a városi önkéntesek életével. Nem kell semmilyen speciális végzettség, csak nyitottság, rugalmasság, fejlődni akarás és a cigány gyerekek iránti szeretet ahhoz, hogy valaki InDaHouse önkéntes legyen!

Dráma tábor Hernádszentandráson

A múlt héten ismét életre kelt az InDaHouse Önkéntes- és Gyerekközpont Hernádszentandráson. Mint Csipkerózsika kastélya, álomba szenderült a karantén alatt, most azonban, az Y csoportnak köszönhetően, minden egyes kis szeglete életre kelt.
2 színházi előadás, 4 napnyi dráma tábor, 35 gyerek 4 korcsoportban, 15 önkéntes 2 szervezettől.
Napközben a ház és a kert minden pontján gyerekek alkottak, éjszaka minden lehetséges helyen önkéntesek aludtak.
Nagyon-nagyon hálásak vagyunk a színházpedagógusok csapatának, hogy magasra tették a lécet a gyerekeknek, akik azt fantasztikusan megugrották. Önálló jeleneteket, produkciókat alkottak, amiket a gálán be is mutattak. Mérhetetlenül büszkék vagyunk rájuk!
Bízunk benne, hogy ez egy csodálatos barátság kezdete és meg sem állunk a nemzetközi ifjúsági cserék művészeti projektjeiig!

Boldog 2. szülinapot tégla!

❓Tudjátok milyen nap van ma?
🥳 Az InDaHouse Önkéntes- és Gyerekközpont első téglájának 2. születésnapja!!! 🎂

🤩 Örökké hálásak leszünk a Habitat for Humanity Magyarországnak és a Wienerberger Magyarország-nak, hogy hittek az építkezésünkben és rengeteg adománnyal lehetővé tették azt!

😍 Soha nem felejtjük el Józsefet, a Wienerberger szakértőjét, aki velünk töltött 2 napot és közben megtanított minket falazni. Neki köszönhetjük, hogy a falaink egyenesek és vízszintesek, és minden tégla tökéletes kötésben került a helyére.
🙃 A ház még mindig nincs kész, de napról napra szebb és már használatba vételi engedélyünk is van! November óta itt zajlanak a gyerekfoglalkozásaink rengeteg gyerekkacajjal és öleléssel megtöltve a házat!

InDaHouse Társasklub

Ma délután lezajlott az első alkalma az InDaHouse-os társasklubnak! 🎲
Szeretjük a társasjátékokat, mert játékosan fejleszt olyan készségeket, amik később hasznosak lesznek a gyerekeknek az iskolában és az életben egyaránt, ezért is indítottuk most útjára ezt a klubot.
Most csak 5-en voltunk, de nagyon jól éreztük magunkat, miközben a Sushi-go-ban taktikáztunk, az activityben fejlesztettük a kifejező készségünket, majd a Jég résen nevű játékban pedig a gyorsaságunkat és a koncentrációs képességeinket mértük össze.
Jövőhéten újra összejövünk, reméljük egyre több új taggal kiegészülve!

InDaHouse Olvasóklub

📖Mi, az InDaHouse-ban dolgozó felnőttek nagyon szeretünk olvasni és faljuk a könyveket. Szeretnénk ezt az örömöt a gyerekeknek is átadni, ezért olvasóklubot alapítottunk velük.
📖 Ma 3. alkalommal tartottuk meg a pénteki olvasóklubunkat és mára kialakultak a keretei, még szerződést is kötöttünk.
☕️ Először mindig kialakítjuk a fizikai környezetet: berendezzük az olvasósarkot, elővesszük a könyveket, mécsest gyújtunk, kakaót készítünk.
🤓 Aztán egy olvasással kapcsolatos idézetről mondjuk el a gondolatainkat.
A mai ez volt, Gabriel Garcia Márquez-től:
“Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.”
💡A gyerekeknek az jutott eszébe, hogy azért jó a könyv, mert megvédi őket az unalomtól és izgalmas történeteket ismerhetnek meg általuk.
📖 Aztán mindenki kiválasztotta a könyvet, amit ma olvasni szeretett volna. A kisebbek mesekönyvet választottak, amit egy óra alatt ki is olvastak, a negyedikes tagunk egy olyat választott, amihez két alkalomra lesz szüksége.
🗣 Az olvasás után mindenki rajzolt egy kicsit, miközben elmeséltük, hogy ki miről olvasott, majd társasjátékkal zártuk ezt a csodálatos két órát.
🙏 Az olvasóklubunk nem jöhetett volna létre, ha az elmúlt években nem kaptunk volna adományba rengeteg jó minőségű, az alsósoknak megfelelő könyvet, köszönjük szépen! Az olvasósarok pedig 2 magánadományozónak köszönhetően születhet meg minden héten: a tatamikat és a párnákat tőlük kaptuk. ❤️
📚Jövő pénteken folytatjuk.

Paramisza mesemondó verseny 3. helyezett!

Így örült Tomi a tavalyi Házavató ünnepségünkön és mindenbizonnyal így örült akkor is, amikor tegnap megtudta, hogy Ő lett a 3. helyzet a korosztályában a Paramisza mesemondó versenyen! 🥳🥳

Tomi először kissé tartott a szerepléstől, nem gondolta, hogy meg tudná csinálni, de az önkéntesek biztatásával és segítségével végül belevágott. A kitartó gyakorlása pedig meghozta gyümölcsét! Nagyon büszkék vagyunk rá! ❤️

Bízunk benne, hogy hamarosan újra találkozhatunk személyesen is vele és többi 100 gyerekünkkel, hogy újra elkezhessük a munkát, mely segít kibontakoztatni a tehetségüket és önbizalmat, bátorságot ad az új dolgok kipróbálására.

Ha lemaradtatok a meséről itt pótolhatjátok be: https://www.youtube.com/watch?v=EXaFQOQvKV8

Számítógép, telefon, tablet minden családnak a járvány idejére!

Hétfő óta minden percben azzal foglalkozunk, hogy abban a 31 családban, ahol 53 iskolás gyerekünk él, legyen internet és számítógép.
Először körbejártuk a családokat és felmértük, hogy hol milyen eszköz van.
Aztán összeállítottunk egy listát, ami azóta is folyamatosan alakul, mert mindig kiderül egy-egy új infó, vagy felmerül egy-egy újabb kérdés.
Próbáltuk a legjobb megoldást találni a fennálló helyzetre, gyűjtésbe kezdtünk, informatikai segítséget kértünk, tesztelni kezdtük a már meglévő gépeket, laptopokat, amik az elmúlt 5 évben összegyűltek nálunk, és vagy használtuk őket minden héten, vagy valami miatt már nem.
Mindeközben az önkénteseinket arra kértük, hogy kezdjenek el tanulni a gyerekekkel online, telefonon, Messengeren annak érdekében, hogy be tudják adni a házi feladataikat.
Ahogy az egész országban mindenki, mi is küzdünk azzal, hogy az elmúlt években felépítettünk valamit, aminek a működésében biztosak voltunk, örültünk, hogy úgy alakíthattuk, ahogy a legjobbnak láttuk és most hónapokra megváltozik minden, és még az is bizonytalanná vált, hogy valaha vissza tudunk-e térni az eredeti működésünkhöz.
Csak bízni tudunk abban, hogy az önkénteseinket nem veszítjük el, ahogy a gyerekeink motivációját sem és szeptembertől minden a régi lesz.
Az InDaHouse azért tud most segíteni a gyerekeknek, mert az elmúlt években több cég és magánszemély is adományozott nekünk informatikai eszközöket. Van, aki 3 évvel ezelőtt! És tegnap sokan már postára adták a routerként használható régi telefonjukat vagy laptopjukat, így az InDaHouse-ban egy gyerek se marad online tanulási lehetőség nélkül.
Ők most privilegizált helyzetben vannak azzal a rengeteg, több ezer gyerekkel szemben, akiknek nincs ott egy, a miénkhez hasonló segítő szervezet. Fogalmunk sincs, hogy hogyan tudnánk a segítségünket kiterjeszteni, de ha bárki úgy érzi, hogy tudunk neki valamiben segíteni, szóljon!
Köszönjük az Alerant Informatikai Zrt -nek és a Philip Morris Hungary -nek a 3 évvel ezelőtti adományukat, a Liferay Hungary -nek a rengeteg tárgyi adományt, amit tavaly adtak, az Invitel -nek, hogy az Innomax  ülöndíjasaiként számítógépeket kaptunk tőlük tavaly előtt, az EPAM Hungary -nek, hogy ők is adtak egy számítógépet másfél éve. Az összes gép hátrányos helyzetű családokba kerül holnap, a korona járvány idejére, hogy az ott élő gyerekek haladni tudjanak a tanulással. Még nem tudjuk lefedni az összes családot, de a már postán felénk tartó eszközökkel sikerülni fog. KÖSZÖNJÜK!!!!!!!!

Sikeres vizsga!

Tegnap az egyik gyerekünk FB sztorijában megjelent egy kép, SIKERES VIZSGA felirattal.

Jancsi 2016. szeptember 11-én tanult velünk először. Akkor negyedikes volt, annak ellenére, hogy koránál fogva ötödikesnek kellett volna lennie. Volt egy szembalesete, ami miatt ki kellett hagynia egy évet és évvesztes is. Így esett, hogy a hetediket 16 évesen kezdte volna. Utól akarta érni a kortársait, ezért szeptemberben átment a dr. Ámbédkar Iskola esti tagozatára, ahol a héten letette a hetedikes záróvizsgát, így hétfőtől nyolcadikosként folytathatja tanulmányait! Hatalmas ugrás volt ez neki. Rengeteget tanult, amiben az egyik önkéntesünk, Valéria napi szinten segített neki. Sokat jelentettek a heti szintű, személyre szabott feladatlapok, amiket mentora, Viktória és Péter írnak neki évek óta. Az Ámbédkar csapatának fantasztikus elhivatottsága nélkül nem lenne a gyerekeinknek esélye a továbbtanulásra és az érettségire. Köszönjük nekik is! Reméljük, hogy Jancsit közösen elkísérhetjük az érettségiig!