Június 12.-én 52 éves leszek. Mivel nem tudom lefutni a születésnapi éveim számát – és úgy általában sem indulhatnék versenyeken – arra gondoltam, hogy a lefutni vágyott kilométereim helyett árúba bocsájtom a szülinapi tortámon a gyertyákat. ( mondjuk nem szeretem az édességet de ez van, jobb ötletem nincs 🙂 ) Jó sok van belőle.. ( akik ismernek tudják, hogy most csúnya szavakat mondanék: 52 az qrva sok 🙂 )
A gyertyák ára a szívem legkedvesebb egyesületének megy.. <3 A tavaly októberre tervezett maratonom 42,2 kilijét is ti vettétek meg amit aztán mégsem futottam le cserébe viszont élek..
Blablabla.. ismertek igaz? 🙂 Itt szívok 40 perce, hogy milyen izgalmas, figyelemfelkeltő és adakozásra búzdító ajánlást írjak de hát szőke vagyok és nem megy , leírok 1 mondatot és 2 perc múlva kitörlöm mert semmi extra nincs benne, dög unalmas szövegeket írok..
Egyszerű lány vagyok, lényegretörő beszéddel. Nem szeretem húzni az időt, főleg úgy, hogy most már pontosan tudom milyen kevés lehet belőle, már mint az időből.. 🙂 Tudom a népszerűségem miatt tapsoltak visssza nem azért mert olyan okos vagyok vagy csak megijedtek odafent , hogy egy ilyen kelekótya csajt kapnak és adtak még egy kis időt, hogy megkomolyodjak… 🙂
Szóval, ha a barátom, vagy egy jó ismerösöm vagy, kedvelsz és fel szeretnéd dobni a napom ( igen 50+-osan már ennek örülünk nem chippendale fiúnak ) vegyél 1 qrva gyertyát a tortámra és hidd el baromi jó helyre megy. Annyiért veszed meg a gyertyákat amennyiért szeretnéd és nem tervezek fix összegű célt sem mert nem ez a lényeg. Annyit kérek csak, hogy írd oda hányas számú gyertyát kell meggyújtanom a képzeletbeli tortámon .. szeretlek benneteket de ezt éreznetek kell.. <3